Budapesti, kecskeméti rendelő: +36-20-361-9530

A pikkelysömör hatása más betegségek kockázatára

Nyomtatás Szerző : dátum : 2013-09-23 kommentek : (0)

A pikkelysömörben szenvedő betegeknél nagyobb lehet más súlyos egészségügyi problémák kockázata is – derül ki egy friss tanulmányból. Ez azt bizonyítja csupán, hogy a betegség kialakulását ugyanazok az életmódhibák és a nyomukban kialakuló gyulladások befolyásolják, melyek más anyagcsere alapú betegségekét is. 

A pikkelysömör – amelynek tipikus velejárói az irritált, vörös foltok a bőrön – és más betegségek közötti összefüggés eddig nem volt tisztázott a JAMA Dermatology című szakfolyóirat internetes kiadásában augusztus 7-én megjelent eredményekhez több mint 9 000 brit pikkelysömörös páciens adatait hasonlították össze több mint 90 000 pikkelysömör nélküli emberével. A megfigyeltek mind 25 és 64 év közöttiek voltak.

A pikkelysömörösök 52 százalékánál enyhe volt a bőrprobléma, 36 százalékuknál mérsékelt, illetve 12 százalékuknál súlyos. Az adatok szerint körükben nagyobb arányban fordult elő krónikus tüdőbetegség, cukorbetegség, májbetegség, szívroham, gyomorfekély, végtagi keringési rendellenesség, vesebetegség és reuma.

Az említett betegségek kockázata a pikkelysömör súlyosságával egyenes arányban nőtt – hangsúlyozta Howa Yeung, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa. „Az orvosoknak tudniuk kell erről az összefüggésről a teljes körű ellátás biztosításának érdekében. Főleg azoknál, akiknél a pikkelysömör súlyos formában van jelen” – nyilatkozta Yeung kollégáival együtt. Bár a kutatás összefüggés talált a pikkelysömör megléte és más betegségek fokozott kockázata között, nem bizonyít ok-okozati összefüggést.

Mindez csupán azt bizonyította, amiről a site-om más cikkeiben is már számtalanszor írtam, hogy a szervezetben zajló gyulladások az elindítói az egyéb krónikus betegségeknek. A gyulladások pedig az emésztőrendszeri terhelésekből, gyulladásokból, salakosodásokból indulnak. (Az irodalmi forrás: Medipress)

Mi is a psoriasis?

psoriasis1A pikkelysömör a mai orvoslás álláspontja szerint nem gyógyítható bőrbetegség. Többnyire vörös, éles szélű, fényes, hámló bőrfoltokból áll. Leggyakrabban a térden, könyöktájékon, hajas fejbőrön lép fel, de a folyamat terjedésével a test egész felületén kialakulhat.  Gyógyszer nem ismert, bár néha kortizonnal kezelik, mely azonban csak átmeneti javulást hoz a kezelés idejére és mellékhatásként a bőr szerkezetét rontja, elvékonyítja. Az európai lakosság kb. 2-3%-a érintett a pszoriázistól, de az USA-ban az arány magasabb 4-5%. Az inuitoknál, indiánoknál, feketeafrikaiaknál gyakorlatilag nem fordul elő. Japánban  és Kínában az előfordulás 0,025 és 0,3% között mozog, tehát szintén nagyon nagyon alacsony. Ez véleményem szerint a táplálkozási különbözőségben keresendő, mivel hogy az ázsiai emberek nem vagy sokkal kevesebb tejterméket és glutén tartalmú búzát, rozst esznek, de a húsfogyasztás is alacsonyabb. A leggyakoribb a kazachoknál, ahol eléri a 12%-ot, itt is utalnék arra, hogy a sztyeppéken hagyományosan sokkal több tejterméket és húst fogyasztanak. Leggyakrabban a 20. vagy az 50. életév környékén jelenik meg, de gyerekeknél is kialakulhat.

Bizonyosan van némi öröklött hajlam is, de a saját tapasztalatom, hogy a bőr elhanyagolása, szükségtelen irritációja, sérülése, gyulladása sokszor szerepet játszik, csakúgy mint bizonyos gyógyszerek, hormonok, anyagcserezavarok, pszichés terhelések (stressz, félelem), klímahatások, alkoholkonzum, kémiai anyagok.

A pszoriázis természete

A pikkelysömör kóros bőrfelülete hámló, korpásodó, amely többnyire nem viszket és spontán képes elmúlni is.  A bőr felső hámrétege normálisan 26-27 nap alatt képződik újra miközben a régi sejtek és rétegek elszarusodnak és leválnak. A pszoriázis esetén viszont a szarusodás sokkal gyorsabban megy 3-7 nap alatt, a felső rétegek fényesek, viaszosak, a gyertyaviaszra emlékeztetnek.

A pszoriazis nem fertőző, ezért habár a betegek félnek, szégyenkeznek strandra menni, de az semmilyen veszélyt nem jelent a környezetük számára. A kiterjedt bőrgyulladás mégis veszélyes lehet, láthatjuk a fenti vizsgálatból is, hogy nagyobb mértékben hajlamosít a szívinfarktusra, cukorbetegségre és egyéb krónikus belgyógyászati elváltozásokra.

A pszoriázis kezelése

A pszoriazisos betegnek feltétlenül salaktalanítást kell végeznie és az étrendje diétás kell legyen. A salaktalanító kúra léböjtöt jelent, a diéta pedig az állati termékek és a búza, rozstartalmú élelmiszerek elhagyását (lásd Tamasi diéta). Alhoholtartalmú ételek és italok elhagyása feltétlenül indokolt. 100.000 nő vizsgálatából ismert, hogy heti 1-2 alkoholos ital a pszoriázis rizikót 20%-al növeli, de a kettőnél több ital hetente 70%-ra.

ligetszépeA neurodermitisznél és a pikkelysömörnél a ligetszépe a borágó olajából készült készítmények jó hatásúak, mert nagy mennyiségben tartalmaznak gamma linolénsavat, ami más anyagok hiánya miatt a szervezetünkben nem keletkezik elég mennyiségben. A gyógynövények krémek és pakolások formájában helyileg javíthatják a tüneteket (viszketés, fájdalom, kisebesedés stb.), de vannak olyan elsősorban ázsiai gyógynövényekből készült krémek is, amelyek a salaktalanító kúrákkal együtt alkalmazva nagy mértékben javítják a bőrelváltozásokat.

Ismerjük azt is, hogy a tengeri környezet, a napfény, az uv besugárzás is javítja a betegséget, de ez is többnyire csupán a kezelés idejére korlátozódik.

A bélflóra korrekciója nagyon fontos. Ehhez jó megvizsgálni a hibás bélflóra okát és megfelelő probiotikumokkal kell azt helyreigazítani. A páciensnek szüksége lehet nagy adagú vitaminokra és ásványi anyag korrekcióra is.

Összességében tapasztalatunk szerint a pikkelysömör az esetek többségében kortizon nélkül nagy mértékben javítható különösen ha időben, a betegség kezdetén történnek a komplementer beavatkozások.

 

Cikk nyomtatása

Dr. Tamasi József

szerző

az összes cikk megtekintése

Vélemény, hozzászólás?

14 − 11 =