Budapesti, kecskeméti rendelő: +36-20-361-9530

Lyukas bél szindróma és a táplálkozás

Nyomtatás Szerző : dátum : 2018-08-27 kommentek : (0)

A lyukas bél szindróma egyik oka a baktériumflóra pusztulása

Az ún. Enderlein-féle sötét látóteres mikroszkóp segítségével fel lehet ismerni, mikor beszélhetünk úgynevezett átjárható vagy lyukas bél szindrómáról. A mikroszkópban látható képen a vörösvértestek között ugyanis megjelennek azok a baktériumok, amelyeknek normális esetben kizárólag a bélben szabadna előfordulniuk. Mivel a vizsgálat közben a páciens is látja a képernyőn, amit az orvos, sokszor el is csodálkoznak, mit keres a vérben egy izgő-mozgó bélbaktérium. Az izgalom nem alaptalan, hiszen a vérben lévő baktériumok a hivatalos orvoslás felfogása szerint rendszerint rosszat jelentenek, és intenzív beavatkozást igényelnek. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy ezeknek a pácienseknek a többsége még nincs olyan állapotban, amely komoly kezelést igényelne.

A bélnyálkahártya felépítése

A bélnyálkahártyát egyetlen sejtsor alkotja, másképpen fogalmazva egyetlen sejtsor választja el a béltartalmat a bélfalban futó erektől, kötőszövettől. A bélfal tehát nagyon különbözik például a bőrtől, ahol számtalan sejtsor védelmezi belső környezetünket. Ezek a sejtek az ún. „tight junctions” kapun keresztül kapcsolódnak egymáshoz, amely normális körülmények között többnyire zárva van, és lehetetlenné teszi a béltartalom vérbe jutását. Ellenben ezek a kapuk bizonyos időre kinyílnak, és lehetővé válik a megemésztett tápanyagok felszívódása. A zonulin nevű enzim bizonyos jelzések hatására képződik a szervezetünkben. Alessio Fasano, a Marylandi Egyetem kutatója 2000-ben tett felfedezései szerint a zonulin a felelős azért, hogy a sejtek rövid időre eltávolodnak egymástól, s kinyílik a bélkapu. Ám ha ez kapu nem csupán a megemésztett tápanyag felszívódásának idejére marad nyitva, hanem jóval tovább, akkor nem csupán a megemésztett tápanyag, hanem a félig emésztett fehérje, szénhidrát és egyéb antigén-természetű anyagok, illetve a különböző baktériumok is keresztüljutnak rajta. Ha nagyobb partikulák vagy baktériumok kerülnek a vérbe, akkor az immunrendszer akcióba lép és gyulladásos reakciót hoz létre a nyálkahártya területén, illetve az alatta lévő rétegekben, majd a távolabbi szövetekben és szervekben. Az eddigi kutatások szerint a glutén – a zonulintermelés ösztönzése révén – blokkolja ennek a kapunak a normális működését, s ennek következtében az akár 6-8 óráig is nyitva marad. Tehát ha valaki naponta többször fogyaszt glutén tartalmú élelmiszereket, akkor a nyálkahártyakapuk szinte egész nap nyitva vannak, és ez lehetővé teszi, hogy az egyébként fel nem szívódó aminosav-láncok, hosszabb szénláncú szénhidrátok vagy ezek kombinációi, az ún. glikoproteinek a vérben felszívódjanak. Az a probléma, hogy véletlenszerű mechanizmusok révén ezek az elemek nagyban hasonlítanak szervezetünk anyagaihoz, és a receptorokon aktivizálódva gyulladásokat indíthatnak el. Így egy idő után egyeseknél pajzsmirigy-alulműködést, másoknál krónikus bőrgyulladást, megint másoknál cukorbetegséget idéznek elő. Ezeket a folyamatokat gyorsítja, hogy a bélben levő nagyjából ezer különböző típusú baktérium egyensúlya a táplálkozási szokásoknak, a bélfalban levő gyulladásoknak köszönhetően arányaiban felborul, és olyan baktériumok szaporodhatnak el (pl. rothasztó flóra), amely által termelt anyagok megtévesztésig hasonlók lehetnek szervezetünk jelzőanyagaihoz.

Bélflóra és annak vizsgálata

A bélflórát a Nobel-díjas genetikus, Joshua Lederberg után újabban mikrobiomnak nevezik, mivel ő fedezte fel, hogy a bélcsatornában az emberrel együtt élő baktériumtömeg a 23 ezer emberi génhez képest több mint 150-szeres mennyiségű, 3‒5 millió gént tartalmaz. Ezek folyamatosan fehérjéket, jelzőanyagokat szintetizálnak, melyek a belső miliőben az ember által szintetizált anyagokkal keveredve folyamatosan változó hatásokat váltanak ki, különféle panaszokat okoznak – azaz a mikrobiom hatással van az ember egész szervezetére. Ezért is nyilvánították a mikrobiomot egy új, eddig nem tárgyalt emberi szervnek. A különböző baktériumok egymást féken tartják, de rendkívül gyorsan, néhány óra alatt képesek változni, annak függvényében, hogyan táplálkozunk. Ugyanakkor egyes makacs kórokozók akár évekig képesek megmaradni a bélcsatornában akkor is, ha az illető már megváltoztatta az étrendjét. Ilyen baktériumok például a clostridiumok vagy a klebsiellák.

A mikrobiom összetétele és változása rendkívül bonyolult. A magyarországi rendelők rendszerint egy német laboratóriumban végeztetnek baktériumflóra-meghatározást a székletből, melynek révén a legnagyobb tömegben jelen levő kb. 20-féle baktérium és gomba számszerűen meghatározható.

Ez az információ többnyire elegendő ahhoz, hogy képet alkossanak a páciens legfőbb, bélbaktériumokra visszavezethető problémáiról, de ez a vizsgálat közel sem tud minden, a bélben kisebb mennyiségben jelen levő baktériumot és gombát beazonosítani. Emiatt indítottak most az USA-ban új kutatást, melynek célja, hogy jobban megérthessük a mikrobiom változásának hatását az egészségre és a betegségekre.

A mikrobiom összetétele egyénre és állapotra jellemző, legfőképp a gazdaszervezet táplálkozása, életmódja határozza meg, de a génállomány, az immunrendszer, a környezet, valamint a már megindult kóros folyamatok is hatnak rá. A baktériumok hasonló anyagokat termelnek, használnak fel, mint az emberi szervezet, ezért a baktériumflóra képes az ember energiaszintjét csökkenteni vagy növelni, fáradtságot vagy fittségérzetet okozva. Ezen kívül a bélben zajló folyamatok – az annak idegi szabályozását is befolyásoló – vegetatív idegrendszerben jelzőanyagok termelését képesek kiváltani, melyek megegyeznek az agy működését szabályozó anyagokkal. Ez a magyarázata annak, hogy a megváltozott bélflóra képes depressziót vagy pánikbetegséget előidézni, mi több, egy széklet-transzplantációval a depresszió egyik emberről a másikra át is vihető – s ugyanígy képesek jó közérzetet is okozni.

A baktériumflóra alkotja a bél egyetlen nyálkahártya-sejtsora felett vagy azon belül a védelmi réteget. Ha a baktériumok száma csökken, akkor a bélnyálkahártya védelme is sérül. A rendszeres antibiotikumos kezelés, az egyre kevésbé természetes élelmiszerek könnyebben átjárhatóvá teszik a bélfalat idegen anyagok vagy maguk a baktériumok számára. A lyukas bél szindróma kialakulásának egyik oka éppen a baktériumflóra pusztulása.

Táplálkozás

A táplálkozással tudjuk leginkább befolyásolni a mikrobiom összetételét. Számtalan kísérletet végeztek arra vonatkozólag, hogy miben különbözik egy afrikai bennszülött és egy európai ember bélflórája. Tudjuk például, hogy a főként növényeket tartalmazó afrikai étrend mellett olyan pH alakul ki a bélben, mely savanyúbb, olyan baktériumszám, mely gazdagabb, és olyan baktérium-összetétel, mely kevesebb nem kívánt toxint (mérget) termel. Ezek révén egy afrikai növényi étrenden élő személy jobb életkilátásokkal rendelkezik, mint a húst, manipulált élelmiszereket fogyasztó európai. Az is bebizonyosodott, hogy ha az eredetileg afrikai lakosok európai étrendre térnek át, előbb-utóbb ők is hasonló megbetegedésekre lesznek hajlamosak, mint a civilizációs étrenden élők.

Egyre többen vélekednek úgy, hogy a manapság divatos különböző táplálkozási irányzatok közül a vegán étrend a legkedvezőbb az egészségünkre. Ám a gabonákban előforduló glutén és gliadin az ember számára teljesen haszontalan, és az említett okok miatt káros, így ezeket is ki kell zárni az étrendünkből, annak érdekében, hogy optimálisan megőrizhessük beleink egészségét. A mai európai táplálkozás, amely húst, tejterméket, tojást és pékárut nagy mennyiségben tartalmaz (függetlenül attól, hogy vegetáriánus, paleo, vagy vegán), a gluténtartalom miatt folyamatosan rontja a szervezet állapotát. A káros hatás bizonyára régóta fennáll, ha megjelennek a tipikus gyulladásos betegségek, például:

  • pajzsmirigy-alulműködés,
  • emésztőrendszeri gyulladások (IBD, IBS, colitis, Crohn, székrekedés stb.),
  • bőrgyulladások (neurodermatitis, ekcéma, akne, psoriasis stb.),
  • hasnyálmirigy-betegségek (cukorbetegség).

Táplálkozással tudjuk leginkább befolyásolni a mikrobiom összetételét

 

A gyulladások után hegek, renyhe kötőszövet marad vissza, eltorzul a has formája, lerakódások keletkeznek a bőrben, a szervekben, és elindulnak a krónikus folyamatok, melyeknek eredménye a daganatok, csökkent mirigyműködés, krónikus gyulladások stb.

Bár fogazatunk, bélrendszerünk sokféle szerves anyag megemésztésére és feldolgozására alkalmas, ez nem jelenti azt, hogy ezeket mind fogyaszthatjuk is. Épp ebben áll a választás szabadsága, az élet nemesebb értelmének a kutatása. Pusztán a táplálkozásban megtalálni az élet örömeit, nem helyénvaló. Egy léböjtkúra zöldség- és gyümölcsleveit is el lehet készíteni úgy, hogy az ember ínyenc módjára élvezze azt, nem beszélve a vegán vagy gluténmentes étrendről. Annyi csodás örömforrás van az életünkben, miért kell hát ragaszkodni olyan ételekhez, amelyek hosszútávon betegségekhez vezetnek? Manapság a tudományos kutatások is egyre inkább igazolják az ősrégi gyógyító rendszerek, pl. az ötezeréves ájurvéda tapasztalatait, azt, hogy az ember számára a legtermészetesebb táplálék a növényi, de sok minden fogyasztható, csak számolni kell a következményeivel.

Cikk nyomtatása

Dr. Tamasi József

szerző

az összes cikk megtekintése

Vélemény, hozzászólás?

5 × kettő =