Budapesti, kecskeméti rendelő: +36-20-361-9530

Ritmusok harmóniája

Nyomtatás Szerző : dátum : 2015-01-01 kommentek : (0)

Az idő pénz méghozzá drága pénz. Ha valamely vállalat szabadalmaztathatná az idő előállítását, valószínűleg még a tinta sem száradna meg az engedélyen, amikor már tömegével jelentkeznének a vásárlók, bármilyen drága is legyen ezen új termék. Mint ahogyan a meleg, a fény, úgy az idő is egy olyan nyersanyag, amelyre minden embernek szüksége van.

Mindenki többet szeretne belőle, dehát az időt nem lehet bányászni, megépíteni vagy szintetizálni. Rosszabb a helyzet mint a kőolaj esetén, hiszen itt nincs még felfedezhető új helyettesítő forrás, alternatív „tüzelőanyag” sem. Az idő a legkevésbé megújítható nyersanyagunk.

ritmus6

A huszadik, majd a huszonegyedik század emberének az életébe az idő problematikája mélyen, egyoldalúan belevésődött. Mi magyarok tipusosan nehezen gazdálkodunk az idővel:  három műszakos munkarendben dolgozunk vagy gyakran a második munkahely megkívánta időt próbáljuk belepaszírozni az egyébként nem tágítható 24 órába. Gyakoriak az olyan közlekedési balesetek, melyek az idővel való versenyfutás nyomán alakulnak ki. A családra, a pihenésre fordított idő már csupán percekben mérhető, ami persze újra csak bajokat szül lélekben és testben. Időt próbálunk megtakarítani a fax, az internet, a mobiltelefon, a gépkocsi segítségével, ezért éjjel nappal küzdünk, hogy megvásárolhassuk, majd fenntarthassuk. Ha még így sem jutunk elég időhöz, akkor kevesebbet alszunk. A mai ember krónikusan kialvatlan. Az idő, vagy talán helyesebb az idővel való helyes bánás meghatározza egészségünket.

Tudták ezt már sok ezer évvel ezelőtt az indiaiak, a kínaiak és a tibetiek is, mégha nem is ismerték a mobiltelefont, vagy a számítógépet. A világ ókori bölcsei, de manapság a modern tudomány is egyre többet foglalkozik a biolgóiai időjelzőkkel, és a természet ritmusának összefüggéseivel. Úgy tűnik egy sor bonyolult óra működik bennünk, melyek működését és összhangját helyes életmóddal és beavatkozásokkal támogatni kell, de ellenkezőleg ezen odafigyelés és támogatás hiányában hamar elronthatók, az egyensúly felborítható.

 Pacsirták és baglyok

ritmus7

Vegyünk egy családot az alap biológiai ritmus tanulmányozása céljából. A pacsirta tipusú apa testhőmérséklete a Nappal együtt korán felemelkedik. Az intellektuális képessége több órával az anya előtt a legmagasabbra jut, viszont kora délutáni órákban elkezd csökkenni. Ha ő megpróbálna este dolgozni, a feleségével ellentétben a szervezete jóval több stresszhormont választana ki. A bagoly tipusú anya viszont reggel tovább kell aludjon, testhőmérséklete jóval lassabban nő és valamikor este éri a tetőpontját, hogy alkalmassá tegye őt a késő éjszakai munkára is. Legszívesebben egy 26 órás biolgóiai ritmus szerint élné az életét. A tinédzser lányuk ritmusa kezdetben ezzel teljesen egybevág, viszont az idő múlásával 27 majd 28 órára növekvő ciklus szerint éli az életét. Ezzel a szervezete kizökken a 24 órás ritmusból és mint minden e korosztálybéli, igényli, hogy hétvégén akár délig aludva szervezete utolérje újra a normális ritmus indulópontját. A fiuk genetikusan az anya bagoly természetét örökölte. Sportol és a tipusából adódóan teljesítménye tetőfokát este képes elérni. Sztár sportoló valószínűleg akkor lehetne, ha a versenyeket késő este rendeznék. A pacsirtaságunkat vagy bagolyságunkat genetikusan örököljük, a gyerek vagy egyik szülőre vagy a kettejük kombinációjára képes hasonlítani. A legtöbb házaspár ritmusa egymás tudatalatti választása alapján egybeesik, extrém esetben ezonban teljesen különbözhet. A kor előrehaladtával legtöbbünk ritmusa a pacsirtáéra kezd hasonlítani. Ezért az idős emberek korábban mennek aludni, viszont korábban ébrednek, így a házaspárok különbözőségei is csökkennek.

Testünk zeneháza

Az alvás ébrenlét ritmusa csak egy alkatrész azon sok belső óra közül, amely meghatározza biolgóiai működésünket.  Más órák megmondják, hogy mikor érezzük magunkat éhesnek és mikor szomjasnak, vagy mikor érezzük legjobban az illatokat, mikor halljuk meg legjobban a hangokat, mikor lép fel az allergiánk,  az izületi fájdalmunk, vagy a gyomorpanaszunk, vagy mikor tudjuk legkönnybebben a testsúlyunkat csökkenteni.  Belső órája van az egyes szervek legerőteljesebb működésének, a kiválasztás idejének, a közérzet változásainknak. Egyes ritmusok, mint például a hőmérsékletszabályzás az egész testünkre hatnak, míg mások csak egy kisebb részére, mint a sejtosztódás, vagy a légzés ritmusának változása. A kronobiológia már több száz ritmust ismer és számuk nap mint nap gyarapszik. Szinte már az a csoda, ha valamely biológiai vagy természeti jelenségnek nincs valamilyen jól meghatározható ritmusa. Ezek kezdőpontjai a legkülönbözőbb kombinációkban találkoznak egymással és egy hatalmas és bonyolult zeneházat alkotnak, ahol minden zenekar látszólag különböző darabokat más más ritmusban játszik ugyan, mégis valami csodás szervezettség folytán bizonyos időpontokban bizonyos szobák egyszerre tartanak pihenőt.

Indiai megközelítés

Az ájurvéda egészen részletesen és pontosan foglalkozik a biológiai ritmusokkal.

„ A test és a lélek betegségeinek okai háromszorosak: az idő, a felismerés, és az érzéktárgyak hibás, hiányzó vagy túlzott alkalmazása.” (Caraka samhita 54)

A dosák – tehát az élő szervezetet a természet rendjéhez igazító erők – a napi ritmuson belül 4 óránként váltják egymást, vagyis minden dosa napi kétszer kerül sorra.

1 ciklus

6 – 10 óráig                            kapha

10-14 óráig                             pitta

14-18 óráig                             vata

 

2. ciklus

18 – 22 óráig                          kapha

22 – 02 óráig                          pitta

02 – 06 óráig                          vata

Az ájurvéda szerint az egészséges élet feltétele, hogy életmódunkat a dosák napi változásához igazítsuk, ezt a módszert Dinacarya Adhyaya-nak hívják. Legjobb még  a vata fázisban, tehát hat óra előtt felkelni, mert a vata mozgékonysága, aktivitása szabja akkor meg az egész napi eredményességet, vitalitást. Viszont aki a kapha fázisban – tehát 6 után – kel fel, az egész nap ólmosan fáradtnak érezheti magát, táskásak lehetnek a szemei és fáradtak a vádlijai.

A napi ritmus támogatása

ritmus2A reggeli kiválasztás ritmus  beindítását legjobban egy pohár forró víz elfogysztásával mozdíthatjuk elő. Leginkább a nimfa kérgével mosnak fogat az ájurvéda szellemében, majd gyógynövényekből készült fogporokat használnak a fog és a fogíny erősítésére, lehúzzák a lepedéket a nyelvről. A nem megfelelő ritmusban, tehát este túl későn elfogyasztott táplálék sárga vastag lepedéket képezhet a nyelven. Reggel a kapha időszakban többet váladékozik az orr, a garat, melyet az orrnyálkahártya alapos vizes, majd olajos (például szezámolajos)  kezelésével támogathatunk. Ezután következhet az olajos öblögetés: szájunkba kevés olajat veszünk, majd néhány percig jól megforgatjuk a fogak között, a nyelven és a garatig leengedjük. Az ájurvéda a bőr természetes ritmusának beindításához a zuhanyzás előtt olajos masszázst javasol, kivéve a kapha tipusúaknak, akik inkább száraz ledörzsölést alkalmazzonak. Hajmosást is jó, ha olajos bedörzsölés előzi meg egy órával a zuhanyzás előtt. Az ájurvéda alapján nem használnak sampont, hanem növényi porokat például az Acacia concinna nevű akác féleségből, vagy egy bizonyos babfajtából. Talán sokan látták már az indiaiak erős és fényes hajállapotát. Praxisunkban az utóbbi időben egyre gyakoribb problémát jelent a hajhullással küzdő betegek nagy száma. Tudni kell, hogy a hajhagymák pusztulásának és újraképződésének is van egy biológiai ritmusa, mely megengedi bizonyos mértékig a hajhullást, de rossz emésztőrendszeri állapotok, valamint az étkezési ritmus teljes felborulása következtében ez a ritmus felborul. Viszont megfelelő kezeléssel és szorgalommal helyreállítható és a haj sűrűsége növekedhet is.

 Testi gyakorlatok

A testi gyakorlatok végzésére a legalkalmasabb időpont a napfelkelte utáni időszak és a naplemente környéki időszak. A keleti tanítások szerint a mozgás ezen időszakokban jó ha olyan mértékű, amelynél még nem válik szükségessé a szájon át történő légzés. E gyakorlatok legyenek azok jóga, csikung, vagy más erőgyakorlatok jó ha légzésgyakorlással és némi meditációval egészülnek ki.

Az étkezés

zöldség3A Kapha tipusúak reggelire inkább gyümölcsöt, leveket, és teát fogyaszthatnak. A Vata tipusúak könnyű reggelit, a Pitta tipusúak viszont nehezebbeket is reggelizhetnek. Ha a déli étkezés súlyossága nem megfelelő az illető emésztési tüzének (agni), akkor a délutáni vata periódus ereje vesztett lesz. Az ilyen étkezés után legszívesebben mindenki aludna egyet, amire többnyire nincs módja, ezért újabb stressznek teszi ki a szervezetét. Fokozza az agnit az ebéd utáni rövid séta, a déli relaxáció. A vacsora is jó, ha még a vata periódusban következik be, de mindenkép lehetőség szerint legyen könnyű, ami megfelelhet a hat órától következő kapha fázis nehézkes folyamatainak is. Különösen figyeljenek a kapha típusúak az esti könnyű étkezésre. Minden amit a szervezet rosszul emészt meg, az salakképződéshez vezet, ez rossz alvást és az anyagcsere folyamatok nehézkessé válását okozza.

A kínai megközelítés

A kínai medicina is ismeri a napi ritmus jelentőségét. A kínai szervóra értelmében 2 óránként más és más szerv illetve a hozzá tartozó meridián (energiavezeték) rendelkezik a legnagyobb aktivitással. Ez a periódus jelenti egyben az adott szerv optimális befolyásolási lehetőségét is. A szervóra mindenkori aktivitási zónájával szemben található az a zóna, melytől a legtöbb energiát veszi el az épp aktiv zónához tartozó szerv. Ezért a megfelelő időpontban a szemben levő zóna szerve a legsérülékenyebb. A kínai óra értelmében jó ha reggel öt és hét óra között kerül sor a székletürítésre, ha 7-9 óra között fogyasztjuk el a reggelinket és nem jó a késői étkezés. A kínai öt elemtan és a klimatikus tényezők alapján számítják a kínai bioritmust, mely meghatározza azt is, hogy a nap mely időpontjában mely szervnek van energia hiánya, vagy többlete.

Columbus, mint bioritmus felfedező

1492 október 11-én este tíz óra tájban Christopher Columbus miközben a szárazföld közeledtét kémlelte fényt észlelt a horizonton. Úgy gondolta, hogy szárazföld kell legyen, hiszen egész nap szárazföldi madarak röpködtek a hajójára pihenni. A fény azonban hol erősebb, hol gyengébb volt és úgy nézett ki mint egy pislákoló gyertyafény. A jelenség nem a szárazföld fénye volt, csak később a kötelékhez tartozó gyorsabb másik hajójának egyik tengerésze látta meg a tényleges szárazföldet.  Mint utólag tudjuk, Columbus a világító tengeri Paoloférgek nászának a szexuális váladékát látta, melyet csupán minden hónapban egyszer a Hold negyedik negyedbe lépésekor éjjel a Hold feljövetele előtt pontosan egy órával választanak ki. 1492 október 11-én ez az éjszaka volt. Csak ötszáz évvel később igazolták tengeri biológusok a természet ritmusából adódó ezen érdekes jelenséget. Az élővilág belső biológiai órái felettébb érdekes jelenségeket produkálnak, legyen az akár egy kukac, egy madár vagy egy ember jelzőrendszere. Az ember azonban természetellenes életmódja és testi-lelki jelenségeinek tompult érzékelése következtében igen keveset észlel a saját bioritmusából, így a ritmus egyszerű eszközökkel, háziszerekkel, terápiás módszerekkel történő támogatása is háttérbe szorul.

 Az órák hierarchiája

ritmus1

Alapvetően három fő óratipus „ketyeg” bennünk, melyek azután egyenként további altipusokként osztályozhatók. E három az ultradián, a cirkadián és az infradián. Az ultradián olyan egységeket mér, melyek időtartama rövidebb, mint egy nap. Ezek az időtartamok a milliszekundumtól több óráig terjedhetnek. Az idegsejtek aktivitási ritmusa néhány milliszekundum, míg az alávási ciklusaink változásai 90 percek alatt következnek be. A kronobiológusok feltételezik, hogy egyes kis órák nagyobbakat indítanak el illetve fordítva, nagyobb órák bizonyos találkozási pontokban kis órákat aktivizálnak.

A circadián periódusok nagyjából megfelelnek a 24 órás időtartamnak. Ennek gyakran megfelel az alvás-ébrenlét periódus (nem mindig!). További cirkadián példa bizonyos  fájdalmak fellépése, időbecslési képességünk alakulása, vagy az időpontok, melyekben az alkohol a legkárosabban tud hatni.

A harmadik ultradián tipushoz a napi ritmusnál hosszabb jelenségek tartoznak. Ilyen a nők menstruációs ciklusa, a holdfázis megszabta ritmusok, a testsúlyszabályzás és az aluszékonyság változása. A leghosszabb periódus természetesen az egész élet, bár mi itt Európában úgy tudjuk, hogy ebből csak egy van és ilyen formában nem ismétlődik. Mégis ez a leghosszabbb periódus megszab sok rövidebb ciklust. A húszéves testhőmérséklet szabályzása nem lenne normális egy nyolc éves számára, vagy egy harmincéves nem aludhat annyit mint egy csecsemő, mert az már kóros aluszékonyságnak számítana.

Időgép

Az emberben számtalan különböző nagyságú óra nagyon-nagyon sok ponton kapcsolódik egymáshoz és képez egy bonyolult időgépet. Az időgép a természet ritmusaihoz is kapcsolódik, hiszen végeztek kisérleteket arra, hogy ha mesterséges módon megváltoztatják a világosság és sötétség idejének hosszúságát, vagyis az embert elizolálják a környezetétől, akkor a belső órák mintegy áthangolják magukat és alkalmazkodnak a hosszabb napokhoz. Kétségtelen az is, hogy nem ismerjük valamennyi óránkat, melyekről tudunk azt sem mindig értjük. Mindenesetre a bioritmusról már olyan nyilvánvaló összefüggésekkel is rendelkezünk, hogy ha tudósok izolálnának bennünket és vizsgálnák a bennünk lakozó órákat, talán még a ketyegés is hallható lenne.

További napi ritmusok

A leggyorsabb ritmusok tudomásunk szerint az idegi ritmusok, melyek az agy százmilliárdnyi idegsejtjéből kikerült impulzusok nyomán indulnak el. Ezek szó szerint gondolat gyorsaságúak, az EEG vizsgálatok tanusága szerint másodpercenként 8-12  hullámot bocsát ki az agy, leglassabban reggel, gyorsabban a sötétség beálltakor, majd legyorsabban alvás közben. A légzés, a szívműködés, az evés ritmusa megfogható, meghallható. A bélrendszerünk izomzata egy percenként húzódik össze, míg a gyomor lentebbi bélszakaszokat aktiváló mozgása három percenként következik be. Genetikusok már találtak olyan géneket, melyeket beépítve 60 másodperces „órákat” tudnak létrehozni. A vérnyomás délután megemelkedik még akkor is, ha egyébként leülünk és meditálunk, a gépkocsivezetési képesség hajnalban a legrosszabb még akkor is, ha előtte hideg vízzel lezuhanyoztunk, rágógumit rágunk, rádiót bekapcsolunk és előtte dupla kávét ittunk. A befőttes üvegek vákumzáró fedelét 14 óra tájban tudjuk a legerősebben lecsavarni és nem este, legyünk bármilyen edzettek és izmosak. A biológiai ciklusok bármit teszünk is csúcspontokat és mélypontokat érnek el mindennapjainkban. Azt mondhatjuk, hogy az „óráink” hatásának ez a hullámzása az élet egyik legfontosabb alapja, mert ha e ritmusosság megszűnik, akkor betegség vagy a halál áll be. Feladatunk nem a mélypontok elkerülése, hanem a hullámzáshoz igazított támogató életmód kialakítása, időnként terápiás, öngyógyító praktikák alkalmazása a helyes ritmus beállítására.

A biológiai ritumosok vizsgálata

ritmus4

A biológiai belső óráink működése időnként sérülhet, összahangoltságuk elcsúszhat, mely hosszú távon testi lelki betegségekhez vezethet. Hogy történt-e és ha igen hol, mely ponton károsodott a belső óránk működése hozzáértő szakemberek és bonyolult vizsgálati módszerek segítségével fedezhető fel. A biológiai ritmusok egy része felfedezhető önmagunk megfigyelései alapján, mint légzés, menstruációs ciklus, betegségtünetek megjelenése. Más része csak az orvos által vizsgálható, olyanok mint szívritmus, idegsejtek ritmusa, emésztőrendszer izomműködése, hormonális ritmus, véralkotók koncentrációjának változása. Vannak olyan vizsgálatok is, melyeket csak természetgyógyászati rendelőkben vizsgálják úgy mint a kínai meridiánok energetikai ritmusa, az ájurvéda dosáinak váltakozása, a szervezet születéshez viszonyított bioritmusának számítása. Az egyéni bioritmus felmérésére egy komplex vizsgálat alkalmas, melyet a nap három különböző időpontjában végzünk el és utána komplex módon orvosi és természetgyógyászati kiértékelést készítünk. Az így elkészített bioritmus diagnosztika szolgál a terápiás terv elkészítéséhez alapul.

Terápiás lehetőségek

 

ritmus3

A napi ritmusunk legfőbb szabályzója az alvásunk időpontja és hosszúsága. Nagy fontosságú azonban az indiai dosáknak és a napon belüli ritmusnak megfelelő táplálkozás, a mozgásprogram, a napközben megfelelő időpontokban kivitelezett relaxáció. A bioritmus javítható akupunktúrával, salaktalanítással. A bioritmusról több információt szakemberektől kaphatunk, a legfontosabb azonban a bioritmusunk szerinti élet szándékának kifejlesztése, a gondolat miszerint az éjszaka élt nappal, a rendszertelen táplálkozás előbb utóbb bajt okozhat. Viszont a ritmusunk megtalálása a természet bölcsességére való rácsodálkozás felismerését és egészségünk visszaállítását jelentheti.

 

 

Cikk nyomtatása

Dr. Tamasi József

szerző

az összes cikk megtekintése

Vélemény, hozzászólás?