Mindenkinek, szinte mindig hiánya van

Tapasztalatom és az elvégzett laborvizsgálatok szerint a lakosság döntő része (értsd 50-100%-a) súlyos D vitamin hiányban szenved egész évben, de különösen a téli hónapok után,  túladagolás viszont szinte senkinél nem fordul elő.  A nyári rendszeres napozás, ha az főként napvédők nélkül történik (ami ugye a bőr védelme érdekében sokszor nem lehetséges), akkor arra az időszakra biztosíthatja a megfelelő vitaminszintet, de az év nagyobbik részében még az intenzíven napozók is lehetnek D vitamin hiányosak, nem beszélve azokról, akik nem mennek napra eleget, vagy túlzottan védik magukat a napfénytől napvédőkkel.  A D vitamin leépülésének és kiürülésének ideje 6 hét.  Tehát az intenzív napozás után 6 héttel már nincs elég D vitamin a szervezetben.   Vizsgálatok szerint a napfény  novembertől márciusig akkor sem képezne elegendő D vitamint, ha nem zárt ruhában járnánk és nem egész nap zárt helyen tartózkodnánk.   A téli hónapokban lehetetlen a  minimális D vitaminszinthez szükséges megfelelő mennyiségű napfényen tartózkodás.  A szolárium viszont nem képes D vitamint képezni a bőrben, mert az UV A sugarakat tartalmaz, a D vitaminhoz pedig a csak napfényben előforduló UV B sugarak kellenek.  Az egyetlen lehetőség tehát a D vitamin rendszeres pótlása tabletták, cseppek és injekciók formájában.

D vitamin szint

A D-vitamin hiány legjobb mutatója a vérből történő D-vitamin koncentráció meghatározása. Bár az optimális szint vitatott, nem egyértelműen meghatározott, általánosságban a következő számok adhatók meg :

A D vitaminhiány sok betegségért felelős

A D vitamin nem csak a csontokra, a kalcium és foszfor anyagcserére hat. Hiánya immunhiányos állapotot hoz létre, fertőzésekre való hajlamot okoz, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin termelődését, a szív és érrendszer funkcióját, az időskori értelmi képességeket, fokozza a daganatok képződését, csecsemőknél pedig az asztma, cukorbetegség, vagy a sklerosis multiplex kialakulását. A D vitamin tehát egy nagyon szerteágazó hatással rendelkező vitamin és hormon, melyet manapság, mikor már nem egész nap ruha nélkül a napon tartózkodunk, mint őseink, mindenképp pótolni kell vagy szájon át, vagy injekciók formájában.

Amit tudni kell:

• napozással (napvédő és ruha nélkül) napi 10-20 IE D vitamin keletkezik, ez mérgezést nem okoz
• ha valaki már kellően barna, akkor a szintézis jelentősen csökken
• a D vitamin szintje mérhető, az adagolás után és közben ellenőrizhető, így az adagolás módosítható
• a D vitamin hasznosulásához magnéziumra és K vitaminra is szükség van
• természetesen a déli intenzív napfény, a túl hosszú napozás vagy az egyéni érzékenység miatt a napozás kárt is okozhat, ha nem megfelelő a fényvédelem, viszont a védelem lehetetlenné teszi a D vitamin ellátottságot
• az élelmiszerek némi D vitamint tartalmazhatnak (tojás, tej, máj, gabonák), de ez nem elegendő a hiány pótlására
• leghelyesebb orvossal konzultálva a megfelelő D vitamin szintet és pótlás módját egyénileg meghatározni, rendszeresen ellenőrizni és módosítani, mint azt is, hogy mely anyagok, módszerek szükségesek még az egészség, vagy bőrünk tágabb értelmű megvédéséhez

• Vitaminháztartás felmérése, vitaminpótlás
• Salaktalanító és alakformáló kúrák
• Életmódváltás orvosi kontrollal
• Táplálkozási tanácsadás

The post D vitamin mindenkinek appeared first on dr. Tamasi József.

A kezelések indokoltak

• a beteg súlyos állapota esetén
• az emésztőrendszer károsodása esetén, amikor a felszívódás nem lehet másként elég eredményes
• amikor bizonyos anyagok természetüknél fogva másként nem is juttathatók a testbe úgy, hogy a kívánt hatást elérjük (fagyöngykivonat daganat esetén,bizonyos immunstimuláns anyagok, saját vér, ózon kezelés, HOT kezelés)
• amikor a beteg képtelen bevenni, lenyelni a szükséges gyógyszereket,
• amikor feltétlenül parenterális folyadék- vagy ásványpótlásra van szükség
• amikor biztosabb, gyorsabb hatásra törekszünk
• amikor maga a szúrás is terápiás hatású (neurálterápia kombinációi injekciós kezelésekkel)

Milyen anyagokat alkalmazunk gyakran injekciós vagy infúziós kezelésekként?

• gyógynövényeket (fagyöngy, orbáncfűkivonat)
• baktériumokat, vagy baktériumrészeket (Colibiogen, Gynevac)
• nosódákat, izopátiás és homeopátiás szereket
• vitaminokat (C, B, D,), ásványokat (Mg, Ca, Zn, Se, K, Fe)
• alapvető tápanyagokat (cukrot, bikarbonátot, sót, aminosavakat)
• bioaktív anyagokat (folsav, glutation, liponsav)
• deszenzibilizáló (allergiás betegek allergénjeit hígított formában) kezeléseket
• gyógyszereket (fájdalomcsillapítókat, értágítókat, nyugtatókat, vízhajtókat stb.)

Milyen panaszok esetén alkalmazzuk gyakran az injekciós és infúziós kezeléseket?

Az infúziós kúrák gyakori javallata a fáradékonyság, gyenge fizikai állapot. Ilyenkor a leggyakoribb hiányanyagokat pótoljuk (ásványok, vitaminok, antioxidánsok). Gyakori indikáció az is, ha az ellenállóképesség nagyon gyenge, ilyenkor többnyire homeopátiás szereket, antioxidánsokat, immunerősítő anyagokat, nyomelemeket adunk. A daganatos betegek kiegészítő kezelését jelenti gyakran vitaminok megadózisban történő adása (C-vitamin). Az infúziós kezelést megelőzheti az alapos laboratóriumi vizsgálat, amikor a kérdéses anyagok szérumkoncentrációját meghatározzuk és ennek megfelelően adagoljuk.
Az allergiás betegek számára sokszor több éven keresztül adhatunk ún. deszenzibilizáló kezeléseket (havi egy alkalommal), de Né-
metországban készítenek olyan injekciókat is, amelyet a beteg saját kóros baktériumflórájából állítanak elő.

The post Vitamin infúziók, injekciók appeared first on dr. Tamasi József.

Gondok az antibiotikumok körül

A CDC a napokban riasztó számokat hozott nyilvánosságra: a New Scientist beszámolója szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok évente 23 ezer amerikai polgár haláláért, és további kétmillió páciens megbetegítéséért felelősek. Az antibiotikum-reszisztencia népbetegség-szintű egészségügyi problémává vált, és a helyzet azonnali intézkedéseket kíván.A CDC jelentése szerint nyomást kell gyakorolni az USA élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóságára (US Food and Drug Administration, FDA), hogy tiltsák el az állattenyésztő farmereket az antibiotikumok nyakló nélküli használatától. Ez a széles körben elterjedt gyakorlat – amely önmagában az USA-beli antibiotikum-forgalom 80 százalékáért felelős – kimutathatóan növeli a rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésének veszélyét. Az FDA jelenleg végrehajtás alatt álló stratégiája éppen a mezőgazdasági antibiotikum-felhasználás csökkentését szorgalmazza, de a kritikusok szerint erőtlenül, kizárólag önkéntes alapon, és nem a szabályozás eszközével. A legkézzelfoghatóbb problémát ugyanakkor nem az agrárium, hanem a humánegészségügy jelenti. A legtöbb rezisztens kórokozó a kórházakban jelenik meg, méghozzá a higiénia elhanyagolása, az antimikrobiális előírások megszegése miatt. Ráadásul a kórházakban felhasznált antibiotikumok 50 százalékát is feleslegesen adják be, ami szintén növeli a rezisztencia-kockázatot. A veszély érdemi csökkentéséhez az összes indokolatlan felhasználást szűkíteni kell, becsukva például azt a kiskaput is, amelyet az FDA nyitott, amikor lehetővé tette, hogy egészséges haszonállatokkal (főleg hús- és tejelő marhákkal, illetve sertésekkel) is antibiotikumokat etessenek, úgymond megelőző jelleggel.

Miért is antibiotikum?

A fertőző gyulladásos betegségek leküzdésére kétféle gondolatmenet létezik orvos, és laikus körökben. Egyik, amit a klasszikus orvoslás sugal, beszedünk antibiotikumokat, az elpusztítja a kórokozókat és meggyógyulunk. Másik stratégia, amit főként a természetes gyógymódok hívei terjesztenek, hogy megerősítjük a szervezetünk ellenállóképességét, és az immunvédekezésünk legyőzi a kórokozókat, meggyógyulunk. Előrebocsátva, hogy időnként véleményem szerint is tényleg szükséges az antibiotikum, mégis helyesebb, ha mindannyian a második stratégia szerint törekszünk egészségünk visszaszerzésére, vagy megtartására. Az elsővel a probléma, hogy sokszor szükségtelenül, (pl. vírusos betegségek esetén) vagy nem kellő alapossággal (pl. nem elég ideig) alkalmazzák, és így egyre több rezisztens (gyógyszernek ellenálló) baktérium szaporodik el. Később, mikor nagy a baj, akkor már e gyógyszerek nem hatnak. Az is baj, hogy ártanak is, még normálisan is, de hibák esetén még inkább (pl. ha túl gyakran, vagy túl sokáig alkalmazzák). A felmérések szerint az antibiotikumokat több mint 70%-ban hibásan írják fel.

Az antibiotikum életet menthet, ez kétségtelen. Mivel az utóbbi években a gyógyszergyárak nem, vagy alig fejlesztenek új antibiotikumokat, és mivel a baktériumok rezisztenciája évről évre nő, ezért e gyógyszerek garantálta védelem egyre csökken. Hiú ábránd mostanság azt hinni, hogy felelőtlen életmóddal ellenállóképességünk akár szabadon le is gyöngülhet, majd a gyógyszerek megmentenek minket. Csak gondoljunk a németországi több mint harminc halált okozó járványra az EHEC baktérium általi fertőzés nyomán, melyek semmilyen antibiotikumra nem voltak érzékenyek. Az antibiotikumoknak számtalan mellékhatásuk van. Leggyakoribb, hogy a bél, más nyálkahártyák, és a bőr normális szervezetünket védő baktériumait is kipusztítják. Igy romlik az emésztőműködésünk, hasi panaszok léphetnek fel, meglepően bélgyulladás alakulhat ki, B vitamin hiány alakul ki (mert a B vitamin termelő baktériumok eltűnhetnek), elszaporodhatnak a gombák. Sok más mellékhatás létezik, amely során a gyógyszer a belső szerveket mérgezi: májtoxikus, vesetoxikus, vérképző szerveket tönkretevő, izomkárosodást okozó, halláskárosodást, füzúgást okozó mellékhatások. Súlyos mellékhatás lehet az allergia is, amely elsősorban a penicillin és származékai esetén jellemző.

Alternatíva szükségessége

A pácienseink körében különösen feltűnő az utóbbi időben a rothasztó baktériumok, különösen a clostridium fajok elszaporodása, ami nem csillapodó bélgyulladást okozhat. A másik jellegzetes következmény a candida, vagyis az élesztőgombák túlszaporodása. Ezek a kórokozók sokszor akár a táplálkozás helyes megváltoztatása (hús és tejtermékfogyasztás lecsökkentése) után is megmaradnak és akár egész életen keresztül kóros mennyiségben folyamatos panaszokat okozva. Ezeket a panaszokat már nem lehet csupán antibiotikumokkal megszüntetni, sokoldalú megközelítést, alapos vizsgálatokat igényel egy olyan kiegyensúlyozott új flóra létrehozása, amely kiszorítja a bajt okozó mikroorganizmusokat.

Milyen tünetek esetén gondoljunk a kóros baktériumflórára vagy gombák túlszaporodására? Állandó emésztési panaszok, felfúvódás, székletzavarok, hasi fájdalmak, visszatérő gyulladások (pl.húgyuti), állandó fáratságérzés, izomfájdalmak (fibromyalgia), folyamatos bőrtünetek, gombás folyás, gombás köröm, rendszeres fejfájás, menstruációs panaszok.

Az ilyen tünetek esetén a következő gyulladásnál, nem antibiotikumra, hanem épp ellenkezőleg a normál flóra helyrehozására van szükség. Az antibiotikum egyre újabb és újabb, egyre súlyosabb tüneteket produkál csupán megkeserítve a páciens életét.

Mit tehetünk antibiotikumok helyett? A legtöbbet a szervezet salaktalanításával, tehermentesítésével, növényi diétákkal támogathatjuk az ellenállóképességet és a helyes baktérium arányt. Kolonhidroterápia segítségével kimoshatjuk a kóros baktériumok milliárdjait a bélflórából. Számtalan gyógynövény létezik, mint fokhagyma, aloe vera, édesgyökér, kakukkfű, olajfalevél, teafa, lapacho stb. , melyek antibakteriális, de nem káros hatásúak. Mások ellenállóképességet erősítik, mint a sédkenderfű, echinacea, kőhárs, ökörfarkkóró stb.. A pro és prebiotikumok segítségével újra jó baktériumokat vihetünk az emésztőrendszerbe. A bőséges folyadék fogyasztása, nagy dózisú antioxidánsok szedése, illóolajok használata, izzasztókúrák, pakolások, mozgásprogramok mind segíthetnek a gyulladás helyétől és természetétől függően.

Összefoglalás

Az antibiotikumok felelőtlen használatának kora lejárt. Ma már tudjuk, hogy minden felesleges antibiotikumhasználat fokozza a magam és embertársaim megbetegedésének veszélyét. Nincs újabb még csodásabb gyógyszer, ami azt is megoldja, csak a legcsodásabb testünk, mely legyöngítjük tehetetlen, ha minden segítséget megkap, akkor az esetek többségében elboldogul egyedül is a bajjal. Mint láthatjuk az olyan agrár és élelmiszeripari csalások, mint a hústermelés, tovább rontja a bajokat, nem csak mert a hús egészségtelen, hanem mert hozzásegít a csillapíthatatlan bakteriális antibiotikumrezisztenciához. Egyszerű, egészséges élet, magas szintű – és nem feltétlenül mindig tudományos – gondolkodás, erre van szüksége mindenkinek, az orvosnak is!

Felhasználva a nol.hu és a hirek-erdekessegek.blogspot információi

The post Baktériumok nyerésre állnak az antibiotikumok ellen appeared first on dr. Tamasi József.

A pikkelysömör – amelynek tipikus velejárói az irritált, vörös foltok a bőrön – és más betegségek közötti összefüggés eddig nem volt tisztázott a JAMA Dermatology című szakfolyóirat internetes kiadásában augusztus 7-én megjelent eredményekhez több mint 9 000 brit pikkelysömörös páciens adatait hasonlították össze több mint 90 000 pikkelysömör nélküli emberével. A megfigyeltek mind 25 és 64 év közöttiek voltak.

A pikkelysömörösök 52 százalékánál enyhe volt a bőrprobléma, 36 százalékuknál mérsékelt, illetve 12 százalékuknál súlyos. Az adatok szerint körükben nagyobb arányban fordult elő krónikus tüdőbetegség, cukorbetegség, májbetegség, szívroham, gyomorfekély, végtagi keringési rendellenesség, vesebetegség és reuma.

Az említett betegségek kockázata a pikkelysömör súlyosságával egyenes arányban nőtt – hangsúlyozta Howa Yeung, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa. „Az orvosoknak tudniuk kell erről az összefüggésről a teljes körű ellátás biztosításának érdekében. Főleg azoknál, akiknél a pikkelysömör súlyos formában van jelen” – nyilatkozta Yeung kollégáival együtt. Bár a kutatás összefüggés talált a pikkelysömör megléte és más betegségek fokozott kockázata között, nem bizonyít ok-okozati összefüggést.

Mindez csupán azt bizonyította, amiről a site-om más cikkeiben is már számtalanszor írtam, hogy a szervezetben zajló gyulladások az elindítói az egyéb krónikus betegségeknek. A gyulladások pedig az emésztőrendszeri terhelésekből, gyulladásokból, salakosodásokból indulnak. (Az irodalmi forrás: Medipress)

Mi is a psoriasis?

A pikkelysömör a mai orvoslás álláspontja szerint nem gyógyítható bőrbetegség. Többnyire vörös, éles szélű, fényes, hámló bőrfoltokból áll. Leggyakrabban a térden, könyöktájékon, hajas fejbőrön lép fel, de a folyamat terjedésével a test egész felületén kialakulhat.  Gyógyszer nem ismert, bár néha kortizonnal kezelik, mely azonban csak átmeneti javulást hoz a kezelés idejére és mellékhatásként a bőr szerkezetét rontja, elvékonyítja. Az európai lakosság kb. 2-3%-a érintett a pszoriázistól, de az USA-ban az arány magasabb 4-5%. Az inuitoknál, indiánoknál, feketeafrikaiaknál gyakorlatilag nem fordul elő. Japánban  és Kínában az előfordulás 0,025 és 0,3% között mozog, tehát szintén nagyon nagyon alacsony. Ez véleményem szerint a táplálkozási különbözőségben keresendő, mivel hogy az ázsiai emberek nem vagy sokkal kevesebb tejterméket és glutén tartalmú búzát, rozst esznek, de a húsfogyasztás is alacsonyabb. A leggyakoribb a kazachoknál, ahol eléri a 12%-ot, itt is utalnék arra, hogy a sztyeppéken hagyományosan sokkal több tejterméket és húst fogyasztanak. Leggyakrabban a 20. vagy az 50. életév környékén jelenik meg, de gyerekeknél is kialakulhat.

Bizonyosan van némi öröklött hajlam is, de a saját tapasztalatom, hogy a bőr elhanyagolása, szükségtelen irritációja, sérülése, gyulladása sokszor szerepet játszik, csakúgy mint bizonyos gyógyszerek, hormonok, anyagcserezavarok, pszichés terhelések (stressz, félelem), klímahatások, alkoholkonzum, kémiai anyagok.

A pszoriázis természete

A pikkelysömör kóros bőrfelülete hámló, korpásodó, amely többnyire nem viszket és spontán képes elmúlni is.  A bőr felső hámrétege normálisan 26-27 nap alatt képződik újra miközben a régi sejtek és rétegek elszarusodnak és leválnak. A pszoriázis esetén viszont a szarusodás sokkal gyorsabban megy 3-7 nap alatt, a felső rétegek fényesek, viaszosak, a gyertyaviaszra emlékeztetnek.

A pszoriazis nem fertőző, ezért habár a betegek félnek, szégyenkeznek strandra menni, de az semmilyen veszélyt nem jelent a környezetük számára. A kiterjedt bőrgyulladás mégis veszélyes lehet, láthatjuk a fenti vizsgálatból is, hogy nagyobb mértékben hajlamosít a szívinfarktusra, cukorbetegségre és egyéb krónikus belgyógyászati elváltozásokra.

A pszoriázis kezelése

A pszoriazisos betegnek feltétlenül salaktalanítást kell végeznie és az étrendje diétás kell legyen. A salaktalanító kúra léböjtöt jelent, a diéta pedig az állati termékek és a búza, rozstartalmú élelmiszerek elhagyását (lásd Tamasi diéta). Alhoholtartalmú ételek és italok elhagyása feltétlenül indokolt. 100.000 nő vizsgálatából ismert, hogy heti 1-2 alkoholos ital a pszoriázis rizikót 20%-al növeli, de a kettőnél több ital hetente 70%-ra.

A neurodermitisznél és a pikkelysömörnél a ligetszépe a borágó olajából készült készítmények jó hatásúak, mert nagy mennyiségben tartalmaznak gamma linolénsavat, ami más anyagok hiánya miatt a szervezetünkben nem keletkezik elég mennyiségben. A gyógynövények krémek és pakolások formájában helyileg javíthatják a tüneteket (viszketés, fájdalom, kisebesedés stb.), de vannak olyan elsősorban ázsiai gyógynövényekből készült krémek is, amelyek a salaktalanító kúrákkal együtt alkalmazva nagy mértékben javítják a bőrelváltozásokat.

Ismerjük azt is, hogy a tengeri környezet, a napfény, az uv besugárzás is javítja a betegséget, de ez is többnyire csupán a kezelés idejére korlátozódik.

A bélflóra korrekciója nagyon fontos. Ehhez jó megvizsgálni a hibás bélflóra okát és megfelelő probiotikumokkal kell azt helyreigazítani. A páciensnek szüksége lehet nagy adagú vitaminokra és ásványi anyag korrekcióra is.

Összességében tapasztalatunk szerint a pikkelysömör az esetek többségében kortizon nélkül nagy mértékben javítható különösen ha időben, a betegség kezdetén történnek a komplementer beavatkozások.

The post A pikkelysömör hatása más betegségek kockázatára appeared first on dr. Tamasi József.