Vizsgáló módszerek a betegségek kezdetének helyesebb felismerésére
A félelem a betegségektől sokakban extrém fokú. Mégis ilyenkor csupán elvégzik a konzervatív medicina által felkínált „checkup”-ot, menedzserszűrést, és ha az negatív, akkor a gyanakvás elül. Pedig a szokásos vizsgálatok egyre kevésbé tájékoztatnak a megindult kóros folyamatokról, sok közülük felesleges, és más fontosokat pedig nem végeznek el. Sem a vizsgálatok nem elégségesek, sem pedig a vizsgálatok magyarázata, értelmezése nem kielégítő. A mai kor embere sokkal több káros anyaggal, kórokozóval találkozik, sokrétűbben egészségtelen az életmódja, amire a 30 évvel ezelőtti vizsgáló módszerek és rutinmagyarázatok nem adnak választ, különösen nem a betegségek megindulása stádiumában. Az orvosok pedig betegségközpontú oktatást kaptak az egyetemeken és a kórházi osztályokon, és szinte semmilyen ismerettel nem rendelkeznek a megelőző, „lifestyle” (életmód) medicina területén, amikor a vizsgálati eredményeket másként kell értelmezni. Mondhatnánk, a mai kor emberének már nem elég csupán a „rutinvérkép”, annak rutinkiértékelése, nem elég a mellkasröntgen vagy a hasi ultrahang megállapításai: „kőmentes”, „kóros terime nem látható”. A bajok így rejtve vagy megválaszolatlanul maradhatnak. Pedig a mai pénzhiányos világban már az is eredmény, ha egyáltalán bármilyen laboratóriumi vizsgálatot kvázi megelőzésként a háziorvos elvégeztet. Amíg az egészségügy olyannyira a súlyos, már szinte visszafordíthatatlan állapotok kiiktatására koncentrál, addig egyre nő az ilyen súlyos betegségek száma, hiszen rendre későn veszik azokat észre, és a „gondos”, előrelátó betegnek nem marad más lehetősége, mint a magánegészségügy. Ott már lényegesen jobb a helyzet, hiszen, ha tudja, mit akar, akkor a laboratóriumi és műszeres vizsgálatok többnyire rendelkezésre állnak.
A test jelei, amit magunk észlelhetünk még jóval az orvosi vizit előtt
Ezek a jelek mind fontos üzenetek. Ha ilyeneket észlelünk, különösen, ha többet is és gyakran, már biztosan baj van. A betegségek első tünetei közé tartoznak az általános közérzet változásai: hosszabb idejű (hetekig, hónapokig, évekig tartó) fáradékonyság, hasi panaszok (puffadás, görcsök, székletzavarok, teltségérzet, refluxjelek, szájszag stb.), ismétlődő magasvérnyomás-értékek (sokan megmagyarázzák a stresszel, korai keléssel, de ezektől sem szabad magas értékeket kapjunk). Biztosan nem jó, ha túlsúlyunk van, különösen, ha folyamatosan növekszik.
Változhat a bőr színe (sápadt, fehér, vöröses, szürke, sárgás, zöldes, barna foltos stb.), a bőr állaga, tapintata, táskássága, ödémák, egyre több kötőszövetes szövetszaporulat jelenhet meg. Az egészséges bőr rózsás, puha, finom, fénylő és tiszta. Ha megnyomjuk a bőrünket, nem marad fehér folt az ujj helyén másodpercekig, vagy vöröses folt hosszasan. Nem izzad extrém módon, mely a faggyúmirigyek bénulásáról árulkodik, nem extrémen vékony, nem hámló. A normális bőr kellően vastag, elasztikus, tónusos, szövetekből a testhez jól tapad, mint egy ideálisan passzoló redő nélküli trikó. A tónus változása legelőször az arcon válik láthatóvá.
Az egészséges haj fénylő, elasztikus, élő telt színű, sima, enyhén hullámos. Ez a hajnedvek állapotától függ, amelyek a hajpapillákat, faggyúmirigyeket, a hajolajat termelő mirigyeket táplálják. Előbb a toxikusan irritált mirigyek túl sok és csökkent értékű olajat termelnek. A haj gyorsan zsírosodik, ragad, csomós és koszos lesz. Később a hajpapillák és a hajhagymák bénulása miatt a haj száraz lesz, töredező, fénytelen, matt. Korpásodás indul. A harmadik degenerációs stádiumban vékonyabb és rövidebb lesz, repedező hajvégek, törik és hullik. A legsúlyosabb helyzetben már a hajpapillák elsorvadnak és a haj kihullik, kopaszodás lép fel.
Az egészséges köröm erős, elasztikus, fénylő, jól kitöltött, rózsaszín és kifejezetten fehér holdja van. Előbb hosszanti barázdák és vastagodások alakulhatnak ki, majd keresztirányú vastagodások, majd töredezés, repedezés léphet fel. A szem fehér része fehér kell legyen, ha ott tartósan sárga lerakódások vagy vörös erezettség, bevérzések láthatók, akkor az már aggályos jel. A kötőhártya nem lehet gyulladt, a reggeli rendszeres „csipa” is kóros jel. Az ajak duzzanata, kiszáradása, alakjának változása is könnyen észlelhető eltérés. Különösen fontos tünet a nyelv és az azon megjelenő lepedék. Normálisan a nyelv kicsi, rózsavörös, nedves és nincs lepedéke. A száraz nyelv már a nyálmirigyek bénulását mutatja. A lepedék többnyire az emésztőrendszer zavarára utal. Előrehaladottabb patológiát jelent a repedezett és a vörös nyelv.
Miféle vizsgálatokat érdemes végezni?
Laboratóriumi vizsgálatokat, mióta magánlaborok vannak, elég egyszerűen elvégeztethet bárki. Kérdés persze, hogy kinek, milyen felkészültségű orvosnak mutatja meg az eredményeket. Mert ugyanazt az eredményt különböző okok és motivációk miatt egyik orvos jónak, másik aggályosnak tarthatja. Természetesen nem az életet veszélyeztető állapotok elkülönítésére gondolok, melyet jó eséllyel minden orvos felismer. A megelőző kóros állapotok elkülönítése viszont sokaknak nehézséget okozhat, mert nem ezzel foglalkoznak nap mint nap, ezért lehet, hogy csupán egy legyintéssel intézi el azt, amely helyzettel kapcsolatban a páciens épp időben tudna még hatékonyan tenni valamit.
A krónikus betegségek kezdetén az akut gyulladásos betegségek elindulása a legfontosabb információ, ennek alapján szükséges lépéseket tenni. A gyulladások kezdetén kevés jel lesz kóros, de nagyon különböző, hogy kinél mely értékekkel lesz probléma.
Fehérjék és enzimek
Kb. 150-féle fehérje és fehérjetermészetű anyag termelődik a testünkben, melyek közül csak néhány szintjét mérjük rutinszerűen diagnosztikai célból. Ezek a fehérjék, aminosavak, festékek a szervezetünkben szállító molekulák, enzimek, immunellenanyagok, hormonok, valamint a véralvadási rendszer tagjai lehetnek. A CRP, CK, LDH, AST, ANA, ENA, ESR, AMA, Rheuma-faktorok, tumormarkerek, homocisztein, AST, Lupus antikoagulans, GOT, GPT, GGT, alkalikus foszfatáz, amiláz, lipáz különböző okból emelkedhetnek, változásuk azonban jelzi a betegségek, sokszor akár autoimmun-folyamatok kezdetét.
Anyagcseretermékek
Az anyagcseretermékek emelkedése már funkciózavarokra utal, melyek árulkodóbbak akkor, ha ún. terheléses vizsgálatot végeztetünk. A legismertebb a cukorterhelés, mely során nem csupán a vércukor, hanem az inzulin értékeit is vizsgálhatják. A hemoglobin A1c a vércukorszint elmúlt három hónapos értékeire enged következtetni. Ebben a csoportban vizsgálhatók a laktát tejsav, koleszterin (valamint LDL, HDL koleszterin), trigliceridek, karbamid, kreatin és kreatinin, húgysav is.
Vérkép
A vér alakos elemeinek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, trombociták, retikulociták) száma, azok aránya vagy altípusainak változása fontos jel a betegségek kezdetén. A kevéssel határérték alatti fehérvérsejtszám például a konvencionális orvosi ellátásban nem jelent vészjelzést, ugyanakkor a megelőző szemléletű vizsgálat esetén ez már arra utal, hogy a testben krónikus folyamatok zajlanak, feltétlenül tenni kell valamit. Akutan zajló gyulladások esetén a vérsüllyedés, fehérvérsejtszám növekedése kvalitatív vérkép, immunelektroforézis is jelezhet eltérést.
Ásványok, nyomelemek, vitaminok
Az ásványi és vitaminellátottság nem csupán annak függvénye, hogy az illető megfelelő mennyiségben felveszi-e ezeket. Sokkal összetettebb szabályzó folyamatok eredménye, hogy pl. a kalcium a táplálékból felszívódik-e és beépül-e a csontokba, vagy annak ellenére, hogy elvileg az étel kellően kalciumdús, mégis a csontokból a kalcium kifelé áramlik és kövesedést okoz az ér falában, az epehólyagban vagy a vesében, vagy épp kiürül a vesén keresztül. Méretni tudjuk a nátrium, a kálium, a klorid, a kalcium, a foszfát, a magnézium, a réz, a vas (ezzel kapcsolatban a vasat szállító és raktározó fehérjéket is), a cink, a szelén, a mangán, a molibdén szintjét. Nagy jelentősége van a B12-vitamin mérésének, amely nem elsősorban vegánokban lesz hibás, hanem a nem jó bélflórával rendelkező akár húst is fogyasztókban. Mérhetjük a C- és a D-vitamin-szintet, amelyek a betegségek iránti fogékonyság két nagyon fontos jelzését jelentik.
Hormonok
A gyulladások funkciózavarokat hoznak. Könnyen sérülhetnek például a hormonokat termelő szövetek, ami funkciócsökkenést, míg a gyulladásos hormontermelő szövet akár túltermelést okozhat. A hormonrendszer ugyanakkor egy bonyolult egyensúlyt, egymásra hatást jelent. E körbe tartoznak a női és férfi nemi hormonok, a mellékvese, a pajzsmirigy hormonjai, tehát az FSH, LH, ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron, prolaktin, AMH, ACTH, kortizol, DHEA, TSH, T3, T4, anti-TPO, anti-TG, TRAK.
Kórokozók elleni antitestek
A mai kor emberének életmódja, a környezet tönkretétele magával hozza, hogy egyre több kórokozóval találkozunk, melyek életre szóló negatív nyomot hagyhatnak a testünkben. Tudjuk, hogy a legyőzöttnek hitt fertőző megbetegedések (mint tbc, kanyaró) az utóbbi időben újra erősödnek, új, soha nem látott fertőző források jelennek meg, hogy az egyre fertőzöttebb kullancsok már nem csupán a Lyme-kórt vagy az agyhártyagyulladást, hanem sok más kórokozót is terjesztenek, és már nem csupán a kullancsok, hanem közönséges legyek és más rovarok is tehetik ezt. Ezért fontos lehet bizonyos kórokozók státuszáról tájékozódni. Így a hepatitisz, az EBV, CMV, herpes, HPV, rubeola, HIV, borrelia, chlamidia, mumps, toxoplazma, yersinia, echinococcus, babesia, bartonella, echinococcus kórokozóiról és parazitáiról.
Tumormarkerek
A tumormarkerek egyszerű vérvizsgálattal mérhető anyagok a vérben, melyek daganatok vagy bizonyos gyulladások esetén vannak jelen, és szaporodásuk vagy csökkenésük jelezheti a daganatos vagy gyulladásos folyamat növekedését vagy csökkenését. Kétségtelen, hogy arra nem alkalmasak, hogy bizonyosan megmondjuk, az illetőnek van-e daganata, de a jelenlétük mégis jó kiinduló pont bizonyos daganatos és gyulladásos betegségek elleni helyes életmód és terápiás program koordinálásában. Idetartoznak az AFP, CEA, CA 19-9, CA-12-5, CA 15-3 , CA 72-4, PSA, M2PK, TPA, NSE.
Speciális laboratóriumi vizsgálatok
A fent leírt vizsgáló módszereket az egészségügyben is végzik, de csak akkor, amikor úgy ítélik meg, hogy az szükséges lehet. Ezért korai betegségjelek felismerésében a legritkábban játszanak szerepet, kivéve, ha azt a beteg privát laboratóriumban elvégezteti és a megelőzésben jártas orvossal megkonzultálja. Ezeken túl vannak olyan vizsgáló módszerek, melyekre a laboratóriumok idehaza vagy külföldön képesek lehetnek, de azokat csupán az e témákban felkészült orvosok kérik.
Oxidatív stressz vizsgálata
A szervezetben termelődő szabad gyökök felelősek a test öregedéséért és bizonyos krónikus betegségek kialakulásáért. A folyamat szoros kapcsolatban van az antioxidánsok szintjével, hiszen ezek az anyagok képesek hatékonyan a szabad gyökök okozta oxidatív stresszt csökkenteni. A probléma ma már mérhető, vizsgálható, a mindennapi gyakorlatban használható például az ImAnOx (antioxidatív kapacitás), a PerOx (lipiperoxidáció ), 8-OH-Dezoxiguanosin (DNS oxidatio), a C-vitamin szintjének, valamint a szelén, a cink mérésével.
Zsírsavak vizsgálata
Egészségünk fontos feltétele a megfelelő minőségű zsírok, olajok felvétele és azok szervezetünkben való jelenléte. Ezek az anyagok ellentétben a rosszabb minőségű zsírok fogyasztásával nem csupán a zsírpárnáink képzésében játszanak szerepet, hanem fontos szabályzó anyagok, mint a prosztaglandinok képzésének előanyagai, valamint beépülnek sejtalkotókba vagy a sejtfalba. E témakörben méretjük az összes zsírsav, a többszörösen telítetlen, a telített, cisz/transz, omega3/6 mennyiségét, a nervonsav, az olajsav, palmitinsav, mirisztiloeinsav, stearinsav, lignoceinsav, arachidonsav, a transzzsírsavak, a koleszterin, a trigliceridek, az apo-lipoproteinek mennyiségét és arányát.
Nem cöliákiatípusú gluténérzékenység (NCGS) vizsgálata
Az utóbbi években leírt új betegség, mely minden olyan esetben rejtve marad, amikor csak a gluténallergiát vizsgálják. Gasztroenterológián elküldik a beteget, mert nincs cöliákiája, de közben van NCGS betegsége, amelyet teljesen más vizsgálatokkal kell felfedezni. Idetartoznak a zonulin, a gliadin IgE, IgG, IgG4, CD14 és a FABP2 (Fatty-acid-binding-protein) vizsgálatok.
Táplálék-intolerancia vizsgálatok
A konzervatív egészségügyben, a gasztroenterológiákon, allergológiákon csupán a IgE ellenanyagméréseken alapuló allergiákat vizsgálják. Ez csak az érzékenység előrehaladott, súlyos formájában pozitív. Így gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy a beteg nem érzékeny, nyugodtan fogyaszthat minden élelmiszert, pedig maga a beteg is tudja, hogy mióta elhagyta a tejterméket vagy a glutént, azóta jobb a közérzete, megszűntek a panaszai. Az IgG típusú vizsgálatok sokkal finomabb, sokkal érzékenyebb, ugyanakkor sokkal alattomosabban terjedő betegségekre engednek következtetni. A vizsgálatok eredményét nem túlértékelve, de a megfelelő következtetéseket levonva, ezek a vizsgálatok nagyon fontos jelzései egy már megindult gyulladásos vagy autoimmun-folyamatnak.
Székletvizsgálatok
A székletből nem csupán a vér és a tápanyag maradványok vizsgálhatók, hanem megállapítható, hogy többségében milyen baktériumok népesítik be az emésztőcsatornát (székletflóra vizsgálata), milyen az emésztőrendszer funkciója, gyulladásokat vagy az ellenálló képességet jelző enzimek vannak-e jelen. Fontos a széklet pH-ja, mely közvetlen jelzése lehet a béldaganatra való veszélyeztetettségnek. Vizsgálhatók az ún. rövid szénláncú zsírsavak, melyek ugyancsak a daganatra, áteresztő bélszindrómára utalhatnak.
Rövid szénláncú zsírsavak vizsgálata
A rövid szénláncú zsírsavak a növényi táplálékokból előállított, jó fajta bélbaktériumok által lebontott termékek az emberi bélcsatornában, és azokat székletből lehet mérni és azonosítani. Ezek a molekulák az ecetsav (acetát), proprionsav (proprionát) és vajsav (butirát). Létrejöttük után gyorsan felszívódnak és metabolizálódnak a szervezetben. A butirát nagyon fontos szerepet játszik a kolonociták (vagyis a vastagbél nyálkahártyájának sejtjei) energia-háztartásában.
A bélnyálkahártyán és körülötte zajló anyagcsere-folyamatok mennyisége és aktivitása 1000-szer nagyobb, mint az egész emberi szervezet anyagcsere-aktivitása, ami azt jelenti, hogy folyamatosan hatalmas mennyiségben keletkeznek az ember és sejtjei számára is hasznos anyagok, de ugyancsak sejtméregnek tekinthető anyagcseretermékek (mint krezol és szkatol).
A bélflóra egyébként hasznavehetetlen táplálékalkotókból a szervezet számára fontos tápanyagokat és vitaminokat készít, ezek közé tartoznak a rövid szénláncú zsírsavak is, melyeket a gabonafélék rostanyagai közé tartozó pektinből, inulinból, xylanból és zöldségek sejtjeinek sejtfalából készítenek. Normális arányuk: 60% acetát, 20-25% proprionát, 15-20% butirát, vagyis 3:1:1. A butirátok jelentősége a legnagyobb, mert ezek biztosítják a kolonociták energiaháztartását, az immunvédekezéshez szükséges energiát, a Na-H cserét, ezáltal a vízvisszaszívódást, javítják a sejtregenerációt és a megszüntetik az áteresztő bél szindrómát, gátolják bizonyos gyulladásképző anyagok, mint citokinek, TNF alfa, TGF béta, interferon lambda, IL-1-2-6 képződését, ezáltal javítják a colitis ulcerosát és más bélrendszeri gyulladásos megbetegedést, javítják a vér koleszterinszintjét.
A proprionátok többek között a testsúly növekedését akadályozzák.
A fenti laboratóriumi vizsgálatokat ma már rutinszerűen használjuk a mindennapi orvosi gyakorlatban. Természetesen ezen túl vannak műszeres, pl. ultrahang-, röntgen-, illetve csak a komplementer orvosi gyakorlatban használt vizsgáló módszerek is (reflexológiai, távol-keleti, manuális, mikroszkópos, infrakamerás vizsgálatok), melyek ismertetése e cikk terjedelmébe nem férne bele.
Forrás: Orvos válaszol rovat – Természetgyógyász Magazin