2010.november 5.
Egyre több érv szól amellett, hogy a pozitív érzelmek, energiák gyógyítanak, betegségmegelőzőek.
2010. 08.26.
Újra és újra rácsodálkozom, hogy a természetgyógyászat és tágabb értelemben a komplementer orvoslás lehetőségei a betegségek gyógyításában mennyire korlátlanok. Nagyon hálás vagyok a Sorsnak, hogy ezt a szakmát gyakorolhatom és naponta újabb és újabb csodákat láthatok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármi, bármilyen stádiumban gyógyítható. Betegségeink továbbra is megmaradnak úgy mint cselekedeteink, gondolkodásunk, életmódunk komoly visszajelzései és ilyen értelemben az érdekünket szolgálják. Ha pedig valami figyelmeztetést igényel, akkor az ember meg is kapja azt.
Amikor 1978-ban az egyetemre kerültem, sok más mellett talán a legnagyobb újdonságként az akkor félig legális, szegedi jógás élet hatott rám.
Az élet oly gyorsan halad - szoktuk ezt minden évben megállapítani. Nekem ez valamiért nem is év végén, hanem ilyenkor jut eszembe. Még itt vannak az utolsó pillanatok, amikor kiélvezhetjük a nyár örömeit, és elnyújtanánk, megállítanánk az időt, de a gyerekek, akik másképp állnak az időhöz, a türelmetlenség vezeti őket, sürgetnék, hadd múljon, hadd legyenek az idő múlásától egyre erősebbek, nagyobbak, szóval ők mostanában egyre többször emlegetik iskolás barátaikat, és az iskolára készülnek.
Hamarosan a gyönyörű nyárvégi délutánok is jelzik, elfáradtak már a napsugarak – talán éppen ezért olyan kellemesek nem csak a bőrünknek, a lelkünknek is. Azért, mert ilyenkor érezzük meg, nem tart örökké, kevés van belőle, így aztán értékeljük.