Gyerekeim gyakran emlegetik a kockás hasat, mint egy elérendő testépítési eredményt. Az orvosláson belül külön szakma, a gasztroenterológia, foglalkozik az emésztőrendszerrel, a test deréktáji hátoldalával az ortopédusok, reumatológusok, az izmainkkal a személyi edzők, a „hasi elhízás”-sal a kardiológusok foglalkoznak, de valójában a has alakja nem csupán mint esztétikum, hanem mint orvosi fogalom szinte sehová nem tartozik. Pedig ha körbenézünk, alig láthatunk „normális” hasformát, hanem csakis „kórosat”, miközben mindenki a kockás hasra vágyik! Hogy lehet megszerezni? Lehet egyáltalán megszerezni, miután az pocakká vált? Más oldalról a lapos has torzulásai összefügghetnek belszervi eltérésekkel? Lehet, hogy ebből akár diagnosztikai következtetések is levonhatók?
Valójában az elmúlt évtizedekben betegeim gyógyítása során arra a következtésre jutottam, hogy a has alakja az egyik legfőbb és legjobb jelzője a szervezetünk egészségi állapotának még mielőtt a betegségek kialakulnának. Érdemes tehát figyelni a has formáját és tenni annak kedvező befolyásolása érdekében.
A kockák valójában az egyre erősödő egyenes hasizom rekeszei, melyek azonban nem csak a rendszeres tréningtől, hanem a táplálkozás módjától, szervezetben halmozódó salakanyagoktól, az ételekre való egyéni érzékenységtől és persze a génjeinktől is függnek.
Hogyan lesz a gyerekkori lapos hasból később pocak. Mi is egyáltalán a pocak?
A hasforma átalakulása a bélben és a bél környékén a hasi szövetekben keletkező elváltozások (és nem csupán a zsírlerakódás, vagy gyenge izmok) következménye. Az étkezés stílusa szerint a bél megtarthatja eredeti formáját, vagy kitágulhat, panghat, felfúvódhat, gyulladásosan merevvé (vízzel telt gumitömlőhöz hasonlóvá), majd később petyhüdten lógóvá válhat a hasűrben. Valójában
Ezek az elváltozások kihatnak a hasat elölről borító szövetekre és hasizomra is, méghozzá úgy, hogy abból a hozzáértő meg tudja állapítani, hogy milyen módon étkezik, milyen hibákat követ el és milyen emésztőrendszeri betegségei vannak az illetőnek. Az alsó pocaktágulat lassú bélműködésre, pangó bélsárra utal. A pocak, amely felül a bordákat szétnyomja gázosodásra, élelmiszer intoleranciára, rossz bélflórára, hibás diétára utal. Korlát nélküli zabálás nem teszi lehetővé a kockás hasat, de még a lapos hasat sem. A puffadás élelmiszer intolerancia és/vagy rossz bélflóra miatt jön létre, de végső soron mindkettő függ a táplálkozásunktól. Mivel ételt átlagosan 70 ezerszer veszünk fel életünk során és ezek az étkezések szabják meg a pocak formáját és így minden falat számít.
Tehát mi az, ami növeli a pocakot, miben kell hibásnak lennie a táplálkozásunknak, hogy a lapos has eltűnjön. Közlemények bizonyítják, hogy a félkész élelmiszerek, a gyorséttermi ételek, a hús és tejtermékek, az ételintoleranciák, az alkohol és édesség rendszeres fogyasztása, a túlzott bevitt kalória mennyiség. Vagyis minden amit nem tolerálunk, minden ami tartósan és jelentősen eltér a növényi alapú táplálkozástól.
A pocak formája ezen túl a has szöveteiben lerakódó zsírszövettől, a benne felgyűlő vizenyőtől, a hasizom elgyengülésétől, de a tartástól és a gerinc alakjától, fájdalmaitól is függhet. A kitágult, elődomborodó, a csontokat szétfeszítő has salaktalanító kúra, diéta nélkül nem alkalmas a kockás has kifejlesztésére bármennyi felülő gyakorlatot csinál valaki.
- Normális has
- Ferde has, ami azt jelenti, hogy a bal oldal kisebb, mint a jobb, többnyire mert a jejunum hyertoniás, az ileum pedig hypotóniás.
- Csónakhas
- Gázhas
- Bélsárhas
- Gáz-bélsárhas
- Zsírhas
Mayr szerint a a normális, rugalmas bél a helytelen étkezés miatt előbb gyulladásossá keményedik és duzzad, olyan lesz, mint egy vízzel telt locsolótömlő. Később a sok gyulladás nyomán a duzzanat lelohad, a szövetek petyhüdtté válnak és lógni kezdenek, a bél kitágul. Benne salak gyűlik fel és folyamatosan tárolja a bélsárt. Az ilyen hasforma hordozza a petyhüdt, lógó belek formáját és lehetetlen csupán izomerősítő gyakorlatokkal megváltoztatni, vagy kockássá tenni. A kilazult kötőszövet a rugalmasságát már többnyire nem nyeri vissza teljes mértékig, ezért számolni kell a korlátozott eredménnyel.
Mayr és diagnosztikája
A Mayr diagnosztika Magyarországon még ma is orvosi és természetgyógyász körökben nagyon ismeretlen. Pedig rendkívül egyszerű, eszközt nem igénylő kivitelezési módja, szemlélete alkalmassá tenné arra, hogy természetgyógyászok és orvosok gyorsan tájékozódjanak a beteg általános állapotáról. Felismerései rendkívüli jelentőségűek, mással nem pótolható információkat adnak.
Dr.Franz Xaver Mayr (1875-1965) osztrák orvos és kutató, aki a huszadik század legnagyobb fizikális orvosdiagnosztája volt. Ő fényévekkel megelőzte kutatótársait a salutogenezisről tett felfedezések terén, a legpontosabban ismerte a preventív medicinát és azt, hogy mikor indul a szervezetben a patológia, mikor fordulnak át a reverzibilis (még visszafordítható) kóros folyamatok irreverzibilissé (visszafordíthatatlanná). Mayr anamnézis nélkül, 20 percnyi saját módszereivel való betegvizsgálat után pontosan elmondta a betegének, hogy mi a baja. Hasonlóan az ájurvéda több ezer éves tapasztalataihoz, ő is úgy tartotta, hogy minden kórfolyamat a bélből indul ki és ha változtatni akarunk ezen, akkor kímélő kúrával gyógyítani kell az emésztőrendszert. Ezért Karlsbadban – ahol az emésztőrendszeri betegek Mekkájának számító gyógyintézményt fejlesztette ki élete során – dolgozta ki az azóta százezrek által sikerrel alkalmazott intenzív diétás kúráját és a hasi kezelést. Mayr bevezette azt a rendszert, hogy attól függetlenül, hogy az akkor már a világ minden részéből hozzá sereglő páciensek egy része nem emésztőrendszeri problémákra panaszkodott, mindenkinek a Mayr féle kímélő diétát kellett fogyasztania és a Mayr féle kezeléseket kellett kapnia. Azt tapasztalta, hogy ettől a betegek döntő többsége javult, akkor is, ha látszólag a betegsége nem emésztőrendszerinek számított.
Figyelembe véve a ma oly gyakori tejfehérje és gabonafehérje érzékenységet, a sütőiparban kapható gyenge minőségű zsömléket, én a Mayr kúrát továbbfejlesztettem és kialakítottam egy az alapelveket (rágás, emésztőnedvek tréningje, diéta kímélő egyszerűsége) megtartó, de semmilyen intoleranciát nem okozó módosított Mayr diétát. Ezt a diétát tanácsos orvos vezetésével végezni és a diétát megelőzően vizsgálatokon a teljes állapotot felmérni.
Az orvosszakma a pocakról
A szakirodalom a centrális elhízásnak nevezi a pocakot, a centrális elhízás és a kardiovaszkuláris szövődmények között szoros párhuzamot ismer, olyannyira, hogy még a normális súlyú, de pocakkal rendelkezők szív- és érrendszeri kockázata is nagyobb, mint a normális és megközelíti a szokásos teljes elhízás miatti szív- és érrendszeri szövődményeket.
A centrális elhízást az inzulinrezisztenciával, a magasvérnyomással, magas vérzsír betegséggel együtt a metabolikus szindrómakörbe sorolják, mely jelenségek egymással szorosan összefüggnek. Vagyis, akinek táplálkozási zavarai, hibái, életmódja miatt megnő a pocakja, annak igen komoly hajlama lesz vérnyomásproblémákra, vérzsírbetegségekre és inzulinrezisztenciára is. Egyik a másikból következik és a kiindulópont az a táplálkozás.
Más tanulmányok szerint a metabolikus szindrómakör érintettjei (tehát esetünkben a pocakosok), hajlamosak lesznek a
- szív érrendszeri betegségekre
- terméketlenségre
- asztmára és egyéb légúti betegségekre
- cukorbetegségre
- krónikus gyulladásokra
- PCOS (policisztás petefészek szindróma)
A szakirodalom azt is állítja, hogy egyedül a BMI nem elegendő a betegek kardiometabolikus és szervek elzsírosodása rizikójának megítéléséhez, hanem szükséges a haskörfogat mérése is.
Mayr egészségdiagnosztikájának rendszere
Négy stádiumot különböztetett meg:
- optimális egészségi állapot
- szuboptimális egészségi állapot
- általában egészségesnek mondott állapot
- még nem beteg állapot
Mayr véleménye szerint a 2-4. szakasz az ún. „látszat egészség”, vagy betegségeket megelőző állapot. Nézzük meg ezeket részletesebben.
„Suboptimális egészség” állapot
A normálistól már eltérő jelek észlelhetők, de a páciens még semmilyen betegségtünetet nem észlel. Így néma tünetekről beszélhetünk. Mivel a páciens ereje teljében és minden tünettől mentesnek érzi magát, ezért nem tesz semmit a betegsége megelőzéséért, kivéve, ha megelőző diagnosztika eszközeivel megadjuk neki a szükséges impulzusokat a változtatáshoz. Megelőző diagnosztika a has formájának vizsgálata, az Enderlein vércsepp vizsgálat, a hőtérkép vizsgálat, reflexológiai vizsgálatok.
3. „általában egészséges”-nek mondott állapot
Ebben a stádiumban Mayr már egy sereg súlyos megbetegedési jelet észlelt, habár a szokásos diagnosztikai eszközökkel (labor, röntgen) még mindig semmilyen eltérés nem fedezhető fel. Csónak-, gáz-, vagy bélsárhas formákat, kifejezett tartászavarokkal, testméretarányok változását, a bőr, a nyálkahártyák eltéréseit, székletváltozásokat különböztetett meg.
4. „még nem beteg” állapot
Ez a civilizált ember leggyakoribb állapota, ha még egészségesnek mondja magát. A laborértékek még többnyire normálisak, vagy a kóros határán mozognak esetleg enyhe kóros eltéréseket mutathatnak. A „még nem beteg” nem érzi magát teljesen egészségesnek, de nem is érzi betegnek. A kötelezettségeit még megfeszített tempóban teljesíti, de gyakran érzi magát fáradtnak, idegesnek, vagy épp depressziósnak. Időjárás érzékenység, alvászavar, emésztési zavarok, szívtáji panaszok gyötrik többek között. Mivel a kifejezett kóros eltérések mégis hiányoznak, ezért többnyire „sine morbo”, vagyis nem beteg diagnózissal elküldik. Ő esetleg már egy marék gyógyszert szed, hogy állapotát stabilizálja.
Amikor ebből az állapotból még tovább halad, akkor jelennek meg először a szokásos diagnosztikai jelek (labor, röntgen, EKG, stb. eltérések) és ekkor kezd el foglalkozni vele a nyugati medicina. Az összes előző állapotot az ún preklinikiai vizsgálatokkal lehet részletesebben megismerni. Jó azonban ha mi magunk legalább a hasformánkat ismerjük és tudjuk annak jelentését.
Mayr is kifejlesztett egy diagnosztikai rendszert, mellyel a kóros folyamat előrehaladottságát tudta teljesen objektíven megítélni. Olyan jeleket használt a vizsgálat során, melyre eddig az orvoslás soha nem fordított figyelmet, de amelyek teljesen tényszerűen követhetők. Ennek a cikknek nem témája, hogy mélyrehatóan megismerjük ezeket a diagnosztikai módszereket, de röviden a testi jeleket összefoglalom.
Bélrendszer eltérései
A bélrendszer előbb gyulladásossá válik, majd rugalmatlan alulműködővé, később kitágul és lóg. A bélflóra rothasztó, gázt termelővé, vagy erjesztő túlingereltté, vagy leépült, gombássá válhat. A bélfal előbb megvastagszik, majd leépül és átjárhatóvá válik. A bélfalban levő immunrendszer gyengül, a belek között lerakódások (zsír, fehérje, salak) keletkezik, ami gyulladásokat kelthet, ödémássá válhat és a pocak elkezd önálló életet élni. Már nem a hasat borító izomzat, bőr és a belek normális mérete és mozgása a meghatározó, hanem a hasfal és a belek közötti és azokat borító csepleszek növekményei, átalakulásai határozzák meg a has formáját és érzetét. A pocak tágul, majd tágítja a bordákat is, a bordák ívei változnak, amelyeket Mayr féle manuális vizsgálatokkal jól lehet mérni. A köldök és környezete is átalakul: eltűnnek az egyenes hasizom melletti mélyedések, a kockák pedig már ki sem tudnának alakulni. Rossz esetben a bőrön striák jelennek meg, mint a terhesek pocaknövekedése során.
Összefüggések
A has formája mint láthattuk a konvencionális szakirodalom meghatározó közleményei szerint szorosan összefügg bizonyos szív és érrendszeri és más betegségekkel. Ugyanakkor a más fizikális jelek is szorosan összetartoznak a hasi változásokkal, úgy mint a bőr színe, a bőr felszínének változása, a bőr tónusa, a haj állapota (nem véletlen, hogy oly sok pocakos panaszkodik hajhullásra), a köröm állapota, a szem ínhártyájának elváltozása, a szem nyálkahártyájának elváltozása, a nyelv lerakódása, vagy elszíneződése, felszínének változása, a szájszag. A hozzáértő orvos ezen túl is sok jelet megfigyelhet a megindult megbetegedései folyamatok nyomonkövetésére: a beteg járása, tartása, kezének szorítása, kezének hőmérséklete és szárazsága stb. Térjünk azonban vissza a has formájára.
Mayr véleménye szerint a gyakori nagy has csak elenyészően kevés esetben az elhízás következménye, többnyire a tónusát vesztett, kitágult, intoxikált vagy gyulladt belek és körülöttük levő gyulladt kötőszövet állomány miatt lesz az illetőnek nagy hasa. A has formáit lásd lentebb!
o Megfigyeljük a beteg légzését. Normálisan a hasi légzés dominál. Amikor valaki főként mellkasi légzést folytat, akkor azt azért teszi, mert a hasi szervek gyulladásban vannak és ezzel próbálja kímélni, megnyugtatni azokat.
o Megfigyeljük a has formáját, a has reliefjét. Normálisan a bordaívek kb. 30º- os szögben találkoznak, amikor ez a szög kinyílik, akkor már kóros hasi folyamatok jellemzők. Normálisan van egy U bemélyedés a hason a vékonybél zóna lezárásaként, illetve egy középvonali köldökhöz futó bemélyedés a normális hasi vákuumhatás miatt. Ha ezek a bemélyedések eltűnnek, vagy kiszélesednek, az kóros.
o mérjük a has nagyságát, térfogatát többféleképp, a vékonybél térfogatát, a köldök és a bordák, a szeméremcsont különböző távolságait, mert ezek mind elváltoznak a has eltorzulásakor.
– a has változásai megváltoztatják a mellkas formáját is, ezt is vizsgáljuk.
– mérjük a nyak hosszát. Ez azért változik, mert a has növekedésével a gerinc görbületei megváltoznak és ez a nyakat rövidíti.
– a lapockák távolságát.
– a gerinc görbületeinek nagyságát.
– különösen nagy jelentősége van a tónus vizsgálatának
Mayr nagy jelentőséget tulajdonított a normális tónusnak. Ahogyan a lekonyult virág képes felegyenesedni, ha vizet kap és javul a tónusa, ahogyan a friss gyümölcs szinte kicsattan, míg a mirelit, vagy a sokáig tárolt gyümölcs kaszvadt és összeesik, úgy jelzi az emberi bélrendszer, a bőr tónusa is az egészséget, az életképességet. A salakanyagok megjelenésével előbb tónusfokozódás (hipertónus), vagyis a gyomor-bélrendszerben lumenszűkülés, megnövekedett bélmozgás, mirigynedvek túlzott termelése jön létre, később azonban tónuscsökkenés (hypotónus), vagyis tágulatok, bélrenyheség, csökkent emésztőnedv termelés alakul ki. Az atónia a végső stádiuma a betegségnek, amely már nem reversibilis (nem visszafordítható).
Program a kockás hashoz
Egyen zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, gombát, rizst mértékkel. Ne egyen fehér kenyeret, fehér tésztát, édességet. Csak nagyon kevés húst, tejterméket fogyaszthat és azt is ritkán. Mindig tartson mértéket, a kockás has nem tűri a gyakori kihágásokat. Ha már van pocakja, akkor az salaktalanító léböjttel és tartós diétával le kell fogyasztani, akár egy vagy két évig is tarthat. Folyamatosan edzeni kell egy szakszerű program mentén, amit legjobb egy személyi edzővel összeállítani. Elárulom az egészben a legfontosabbat: akinek kockás a hasa, annak az emésztőrendszere is többnyire egészségesebb, mint az átlag.
Ha egészséges formájú hasat szeretne, akkor a személyi edzőn túl érdemes hozzám is eljönnie, állapotfelmérés, személyre szabott salaktalanító és diétás program összeállítása végett. Enélkül az edzés magában nem lesz eredményes. Néha szükség van manuális kezelésekre, táplálék kiegészítőkre, speciális hatóanyagokra.
Kommentek
Horváth Andrásné 3 óra ago
2015-11-12
Kedves Doktor Úr!
Remélem, még emlékszel rám, a félegyházi kórházban voltam könyvelő. Akkoriban gyakran beszélgettünk. Nagyon tetszett a cikked, köszönöm. Megint sokat tanultam Tőled.
Én ma a Forever egyik vezetője vagyok, mát közel 18 éve és olyan munkatársakat keresek az egészség és jóléti programhoz, akik képesek másokon segíteni. Nagyon sok értékes orvos és természetgyógyász segíti a munkánkat. Boldog lennék, ha Te az én csapatom tagja lennél.
Ha érdekel, légyszíves keress meg. Tsz: 70/323-8650
Tisztelettel üdvözöllek: Horváthné Julika